A minőségi kezelési munka alapja az információk ismerete. Tájékozottság a változásokról, az új szabályozókról, a biztonságos felújításról, a kapcsolódó biztosítási lehetőségekről és a takarékossági módozatokról.

Lapunk, az Új Háztartási Háztartás és az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) 2006. június 22-én a CEU Konferenciaközpontban tartott konferenciát a lakhatásról a minőség jegyében. Kárpáti Ilona, a konferencia háziasszonya bevezetőjében elmondta, hogy a pályázatok eredményhirdetése zajlik, az energiatanúsítvány bevezetésére szeptembertől kerül sor, valamint a közgyűlési időszak leteltét követően számtalan szakmai kérdés merült fel. A témák aktualitása indokolta a rendezvény megtartását, mely információk elősegíthetik a sikeres szakmai munka végzését.

Az első előadó, Dr. Szentmiklósi Péter ügyvéd Társasházi jog a gyakorlatban című előadásában a perek, bírósági ítéletek, legfelsőbb bírósági állásfoglalások példáin keresztül hívta fel a hallgatóság figyelmét a helyes jogértelmezésre, a közgyűlések megtartásánál a támadható eljárásokra, valamint a társasházi törvényben előforduló ellentmondásokra. A résztvevők nemcsak arra vonatkozóan kaptak megerősítést, hogy számvizsgáló bizottsági tag nem lehet házastárs, csak és kizárólagosan akkor, ha tulajdonos, hanem arról is, hogy haszonélvező nem támadhatja meg a közgyűlés határozatait a bíróságon keresettel, csak a tulajdonos élhet keresetindítási joggal. Előadása keretében számtalan hasznos információval járult hozzá úgy a kezelői szakma, mint a tulajdonosok jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan, kiemelve a hibás és a helyes, követendő útirányt. A hallgatóság megtudhatta, hogy a társasház törvény 5.§. 3 bekezdésében foglaltak nem vonatkoztathatóak nem lakáscélú helyiségekre, és a jogvesztő határidőn nem a feladás időpontját, hanem a bíróságra történő beérkezést kell érteni. Tájékoztatást nyújtott a közgyűlésen való helyes eljárásról a szervezeti-működési szabályzat módosítása esetén, arról, hogy mikor szükséges tulajdonosi hozzájárulás a tulajdonosi építési munkáknál.

A konferencia háziasszonya ezt követően Lestyán Mária mérnök szaktanácsadó, építészmérnök Felújítás a minőség jegyében a minősített építési termékekről szóló előadását konferálta fel.

Az előadó részt vett a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) munkabizottság munkájában. Tapasztalataik alapján Magyarországon gyakorlattá vált az utóbbi időben a gyenge minőségű és olcsó, sokszor az EU-n kívüli importból származó építőanyagok beépítése. Az építési piac egészére jellemző, hogy nem érvényesülnek a korszerű, az EU színvonalának és elvárásainak megfelelő műszaki követelmények, emiatt az építmények minősége, tartóssága gyenge.

A megoldás, az EU számos tagállamában sikerrel alkalmazott védjegy (minőségi jel) bevezetése, mely megkülönbözteti a jó minőségű és tartós építési termékeket. A védjegy az építési termékek fogyasztóinak legszélesebb köre számára (a lakosságtól, a beruházókon át, az állami közbeszerzésekig) nyitja meg a választás lehetőségét. Az önálló védjegy bevezetésével az egyes termékcsoportokra olyan összehangolt minőségi és tartóssági feltételek kerülnek előírásra, amelyek aktív minőségpolitikai eszközként segíthetik a magyar építőanyag- ipar piacainak megtartását.

A terméken vagy csomagoláson feltüntetett CE megfelelőségi jelölés csak a használatra való alkalmasságot és az alapvető követelményeknek való megfelelést jelöli, nem utal a minőségi többletteljesítményre vagy a termékhez kapcsolódó szolgáltatások fajtáira és színvonalára.

A Kiváló Építési Termék (KiVÉT) minősítési eljárás, úgy a termékkel, mint a termék gyártójával szemben támaszt követelményeket. Az egyes termékcsoportokra olyan összehangolt minőségi és tartóssági feltételek kerülnek előírásra, amelyek aktív minőségpolitikai eszközként garanciát nyújtanak az építőanyag ipar piacainak megtartásához. A vevő, a felhasználó, az építtető és a kivitelező szempontjából pedig garantálja, hogy a legjobb terméket kapják.

A következő előadó Sebestyén Ágnes építészmérnök, városrendezési és városgazdálkodási szakmérnök az OLÉH Lakásstratégiai főosztályának vezető főtanácsosa volt.

A meghirdetett előadó Csider László váratlan és halaszthatatlan hivatali feladata miatt az Ő kérésére, adta elő a Panelprogram hogyan tovább című, nagy érdeklődéssel kísért előadását.

Elmondta, hogy a cél az energiatakarékosság elősegítése. Az energiacsökkentés lehetőségei a meglévő épületállománynál a hőigény mérséklése érdekében az energetikai korszerűsítés, valamint az összes épületállomány energiafelhasználásának a csökkentése. Az új épületeknél a hőigény, valamint a beépítésre kerülő szerkezetek és anyagok szigorúbb szabályozása és ellenőrzése.

A megújuló energiahordozók erőteljesebb igénybevétele szintén elősegítené az energiamegtakarítást, mint ahogy ezt Németországban is megtették. A panelépületekre magastetőt építettek, mely már önmagában a szigetelést is megoldotta, és erre helyeztek napelemeket. A megoldás a nyári melegvíz-ellátásnál és télen a fűtés kiegészítéseként jelentős megtakarítást eredményezett. Az előadó tájékoztatta résztvevőket a pályázati rendszer eredményeiről, elmondta, hogy míg 2001-ben csupán 5241 darab lakás támogatására kerülhetett sor, ez a szám 2005-ben már 20 374 darabra volt. 2006-tól a gépészetre is lehet önálló pályázatot benyújtani, fűtéskorszerűsítésre pedig a társasházak és a lakásszövetkezetek is pályázhatnak.

Az újdonsága miatt nagy érdeklődéssel várt előadás volt Amit az energiatanúsítványról tudni kell, mely téma előadója Fritz Péter, az OLÉH Építésgazdasági Önálló Osztály vezető főtanácsosa volt.

Sok tévhit kíséri az energiatanúsítvány bevezetését, lényegét, ezért az előadó az unió energiapolitikai célkitűzéseiről elmondta, hogy ennek a legfontosabb eszköze az energiahatékonyság növelése, az energiatudatos szemlélet kialakítása, ehhez kapcsolódóan pedig a felvilágosítás szükségessége. Az uniós irányelv alapján 2006. január 4-ig kellett volna megtenniük a tagállamoknak a szükséges intézkedéseket, de csupán három ország tudta betartani ezt a határidőt.

Az irányelv lehetőséget nyújt arra, hogy hivatkozással, a jogosultsággal rendelkező tanúsító és felülvizsgáló szakemberek hiányára további három éves mentességet élvezzen a tagállam a rendelkezések teljes körű bevezetésére. Hazánk is élt ezzel a lehetőséggel, de arról még nincs információ, hogy az Európai Bizottság biztosítja-e számunkra az átmeneti mentességet.

Az irányelv követelményei értelmében kötelező számítási módszer bevezetése az épületek integrált energiahatékonyságának meghatározására. Az új épületek és a nagyobb felújítás előtt álló nagy épületek energiafelhasználására vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása. 2006. szeptember 1-jétől minden új épületre vonatkozóan alkalmazni kell a számítási módszert, valamint az 1 000 m2-nél nagyobb, a szerkezeti elemek legalább 25 %-át érintő felújítás esetén meg kell felelni a hőtechnikai előírásoknak. Ma a közel négymillió lakás 54%-a nem felel meg ennek a követelménynek, 37% éppen kielégítő és csak 9 % felel meg. A tanúsítvány tíz évig lesz érvényes. Szóba került a tanúsítvány lényege, tartalma, alkalmazási területe.

A szünetben a résztvevők élve a szponzorok nyújtotta bemutató lehetőségével érdeklődtek a termékek és szolgáltatási lehetőségek iránt.

A konferencia a kisebb pihenő után Szurgyi Nándornak, az Aegon Biztosító Rt vagyonüzletág igazgatójának az előadásával folytatódott a biztosítások szerepéről az építőiparban, illetve az épületfelújításokban.

Az előadó elmondta, hogy az építőiparban fontos, hogy a kivitelező kössön biztosítást az építkezéseire, mivel az biztosítja őt a saját és az általa harmadik félnek okozott károkra is, mint például mélygarázs támfalának beszakadása, szomszédos épületek megsüllyedése. Beszélt arról, hogy a víz- és üvegkárok térítésénél sokkal fontosabb szerepe van a tömbbiztosításoknak, mivel lakások teljes megsemmisülését okozó káresemények esetén a lakások újraépítését is tartalmazza a biztosítási díj.

Kifejtette, hogy a biztosítás jelentősége abban van, ha jó értéken van megállapítva. A tömbbiztosítás előnyei közé sorolható a lakásonként, egyénileg kötött biztosítással szemben, hogy bárkinél is merüljön fel kár, a biztosító a szerződési feltételek teljesülése esetén egy összegben, azonnal térít, valamint hogy minden lakás egyformán, azonos konstrukciókkal van biztosítva. Beszámolt arról, hogy jelenleg a lakásonkénti biztosítással rendelkező házakban átlagosan hat lakásból kettőben máig nincs biztosítás, tehát megtörténhet, hogy a bennük lakók által okozott kárt senki nem tudja megtéríteni.

Az Aegon társasház-biztosításaihoz további kiegészítő szolgáltatásokat lehet igénybe venni: a Lakás Doktort, azaz egy 24 órás hibaelhárító szolgálatot, a Tömb Plusz opciót, amivel a nagyobb felújítások (pl. tetőtér-beépítés) során a kivitelező által okozott károkra is biztosítva van a társasház, illetve komplex biztosításban egy minden lakásra kiterjedő, kedvezményes ingóságbiztosítás – beleépítve az épület biztosításába.

A konferencia záró előadásaként Pákay Imre, a Fundamenta Lakáskassza üzletág igazgatója adta elő a Lakástakarék még több állami támogatással című érdekes tájékoztatóját.

Pákay Imre a társasházak és a lakásszövetkezetek számára a lakástakarék előnyeiről adott áttekintést. Ez megtervezett négy, öt, hat évre szóló előtakarékosságot jelent. Elmondta, hogy a lakástakarék előnyei között szerepel a 30 %-os állami támogatás, a tervezhető beruházások, az azonnali megoldások alkalmazása, és a csoportos kötések lehetősége.

Tájékoztatta a konferencián résztvevőket, hogy a Fundamenta új tarifái között szerepel a 121 lakás fölötti megtakarítások megkötése is. Ha azonnali megoldásra van szükség, akkor a meglévő tarifák között lehetőség van a betét és a hitel arányának 50-50 %-os igénybe vételére, és a lakástakarék bevonásával a partnerbankok, mint például a HVB bank, azonnali bankhitelt nyújtanak. Ha ezekre a megoldásra később lesz szüksége a tulajdonosközösségeknek, az új tarifák még több lehetőséget biztosítanak.

Igény szerint ahány ház, annyi féle lehetőség, azaz három különböző futamidő vehető igénybe 2006. július 1-jétől, a gyors (49 hónap), normál (56 hónap) és hosszú (95 hónap). Az előadó elmondta, hogy hogyan érhető el nagyobb szerződéses összeg ugyanakkora megtakarítás mellett, beszámolt a kedvező hitelfelvétel lehetőségeiről, a rugalmas konstrukció előnyeiről. Az új tarifák között négy-, öt-, és nyolcéves módozat van. Elmondta, hogy a lakás darabszámtól függően milyen megtakarítási összeggel lehetséges Fundamenta szerződést kötni, valamint, hogy a futamidő kiválasztásától függően milyen megtakarítási összeggel fog rendelkezni a szerződő.

Az előadást követően a konferencia résztvevői élve a lehetőséggel kérdéseket tettek fel a közben megérkező Csider Lászlóhoz, az OLÉH Lakásügyi Főosztály főosztályvezetőjéhez, akit régi kedves ismerősként üdvözöltek. Az érdeklődök elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy mi lesz a lakásügy sorsa, ha megszűnik a hivatal. A főosztályvezető tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a hivatal átszervezése következtében milyen új szervezeti változás lesz július 31-ike után.

A konferencia lezárásaként a konferenciatotó nyerteseinek adta át a konferencia háziasszonya az értékes nyereményeket.